Itt vagy te és csak röhögök rajtad,
egész álló nap néznem kell a pofádat
rohadtul unom hallgatni
ahogy tudod magad sajnáltatni
hogy el van ásva az életed,
csak az a baj,hogy nem fogod a lényeget.
Azt mondom ebből most már elég
a te lényed az, mit más bolygóra tennék...
Vicces, ahogy teszed az agyad
ahogy az ember szemébe adod magad,
játszod a jópofát,
csak nem értem az okát.
Mégis mire vagy gizda?
A kórházi ágyon még a szavaidat ittam.
Kár volt elhinnem, nem kétség,
hogy van még benned emberi érzés.
Mitől tartod magad olyan nagyra?
Inkább vegyél pár gramm füvet és szívjál be a faszra!
Nembaj, jól csinálod, ez való neked
szeretet, mint olyan, ugyan mi az neked?
Csak irigykedni tudsz másra,
nemhogy egyszer leülnél a picsádra,
elgondolkodnál, hogy mit akarsz a világba.
Nem másra várni, aki majd kirángat
a szarból, amibe ülsz,
tudd, hogy rossz irányba menekülsz
így csak nyakig ásod magad,
csak szólok, a jó út másfelé halad.
Nem tudtad, hogy semmire nem mész ezzel?
Ülj le és figyelj, elmondom még egyszer!
Kezdhetnéd úgy, hogy befogod a pofádat,
s ha vétkes vagy, tartod a hátad
ha valakit a barátodnak nevezel,
az nem csak egy ember, akit letegezel.
Elvárod, hogy tudj rá számítani
nem kéne valamit cserébe is adni?
Nem mindig csak a szart kavarni,
de tudod mit, tőled már nem kell semmi,
csak az, hogy hagyj békén
egy valamit érts meg még;
nem te vagy az egyetlen, aki ismer,
hiába is tudom, hogy mindig ezt hitted!
Nagyot tévedsz barátom,
itt van előttem az életed, már látom...
Lesz még tükör, amit leköpsz,
lesz még ember, aki a szemedbe röhög,
lesz még idő, mikor nem tudsz majd enni,
mikor fogalmad sincs,mit kéne tenni
vagy mondani, valakinek,
aki majd el is hiszi neked
lesznek még álmatlan éjszakák,
az Isten se tudja, mi vár még te rád!
Noya 2008. április 02.
Utolsó kommentek